Hello,
Van egy olyan program, amivel a születés pillanatától kezdve bármelyik napra ki lehet számolni az ember "bioritmusát" vagyis a fizikai, szellemi és mentális teljesítőképesség értékét... Bemásolom nekem mit mondott:
" A kedélyállapot nyomott, a szeszélyes hangulatok ideje, amikor az alkotóidő is 'szünetel'. A szellemi koncentrálókészség maximuma, a megértést igénylö feladatokhoz alkalmas időszak, (különösen erős a felfogókészség, emlékezés, talpraesettség, logika, koncentráció). A testi és szellemi állapot jó, de hiányzik a lelki lenditőerő. "
Érdekes módon mindíg csak olyankor jut eszembe, hogy megnézzem, amikor rettenetesen szar kedvem van... Mindíg próbálok valami magyarázatot találni az optimizusom teljes hiányára... S valahogy ezzel a bioritmus táblázattal mindíg összhangban vagyok... Persze nem csak ez az egyetlen magyarázat... Ez a nap már tegnap el volt rontva... Még mielőtt lehetőséget adhattam volna a mai napnak, hogy szép legyen... Mert úgy döntöttem, hogy ma is felmegyek egyetemre... Sapientia, oh drága Sapientia... Ujabban egyre többször elgondolkodom azon, hogy mit is keresek én ott, miért is járok még mindíg egyetemre, holott az egész téma egyre inkább hidegen hagy... Ez a hetem is tele van negatív visszacsatolással... Sehol nem futottam össze egy olyan emberrel, aki motivált volna bár egy csöppet is, hogy van értelme... Hálózatok parciális nullás... El tudod képzelni? Nem azért nullás mert nem készültem volna eleget, vagy nem érdekelne a téma, hanem csak úgy... L'art pour l'art... Csak az életért... Csak hogy csináljunk valamit...
Aztán a "minden héten minden tantárgyból parciális legalább három" téma meg teljesen ki tud készíteni... És próbálok tenni ellene... Viszont ez a mai nap a maradék önbizalmamat is tönkretette... Reggel beszéltünk erről Lacival az egyetem mögött (aki ott volt, tudja miről van szó) és olyan szépen előadta, hogy még mi kellene boldogok legyünk, hogy írhatunk mindenből parciálisokat... Persze annyira nem érzi át az én helyzetemet... Kívülről és felelősségvállalás nélkül lehet szépeket mondani, meg jobbra balra -megmotiválni- a dolgokat... Napról napra készülni mindenből, na az már korántsem ilyen vicces...
By the way... Megszerkesztett -kérelmünket- innen le lehet tölteni... És kérek mindenkit, aki egy kicsit is szívén viseli a Független KisGazdaPárt sorsát, az vegye a fáradtságot, írja át a kérést, fogalmazza bele mindenkori sérelmeit és forduljon bizalommal kezelőorvosához vagy gyógyszerészéhez... (Aláírások dokumentum... ez is kell... )
Komolyra fordítva a szót... Egyre több minden változik az egyetemen, aminek örülni lehet, viszont van egy pár olyan dolog is, amivel tiszta szívemből nem értek egyet... Ilyen példának okáért ez a parciális írás is... (indoklás a csatolt dokumentumban...) Ezen kívül meg ott van a pótvizsga időszak dátuma is... Valahogy ennek a lényege sem jött át... Persze mint már mondtam, indokolni bármit meg lehet...
És szomorú az egészben az, hogy azok, akiknek ez lenne a dolguk, nem tesznek semmit... (értve ezt a HÖK-re)... És sajnálom, hogy ezt kell mondjam... És azt is sajnálom, hogy olyan sok embernek a szemébe kellett hazudjak, mikor szedtem össze a SzHÉK-es listákat... (Szakos Hallgatói ÉrdekKépviselet)... Minden egyes alkalommal, amikor elkezdtem magyarázni ennek az egésznek a lényegét, mindíg éreztem, hogy semmi értelme... Csak bábok lennének... Oda kell jönni, mert a HOK szabályzata szerint nem jogerős egy döntés, amíg fele plusz egy meg nem szavazza... Persze erre is van kibúvó... Semmi értelme ezeknek a SzHÉKes gyűléseknek... Nem mondhatom, hogy sokszor voltam ilyen gyűlésen, de azt merem állítani, hogy egyik gyűlésen sem döntöttünk semmi olyanról, ami az én egyetemi életemet befolyásolta volna... S szerintem annál, hogy ki a HOK elnok vagy kik az alelnökök van fontosabb kérdés is... Cak így kéz alatt megkérdezném, hogy mikor volt egy olyan, hogy megkérdezte valaki a diákságot, hogy mik azok a dolgok, amik őket foglalkoztatják, vagy mik az ők problémáik? Mert minek? Lazán lehet ülni, s egyébbel foglalkozni...
S nekünk mi marad? Az hogy az egyetem mögött egy cigifüst alatt kitárgyaljuk a dolgokat, s elküldünk mindenkit mindenhová (már aki rászolgált), és elsírjuk, hogy deszar ez a harmadév... s reménykedve gondolunk a jövőre... Vagy kezünkbe vesszük a dolgok irányítását és változtatunk... S én szivemből szeretnék változtatni... Szeretnék az az aprócska barna folt lenni a rendszeren, amitől lassan lassan szétrohad... Amiből felfigyelnek arra, hogy valami nincs rendben... Amitől észreveszik, hogy felborult a világnak ez a része... Mert ott tartunk, hogy nem a tanár van a diákért, hanem a diák van azért, hogy a tanár megkapja a fizetését... Senkit nem érdekel, hogy velünk mi van... Csak a gép forogjon, s mindenki mosolyogjon... S pár ilyen teszt segítségével elhitetik, hogy igenis, ők gondolnak rád, és igenis fontos nekik a testi-lelki fejlődésed... Holott az egész csak ámítás... Hol voltam én, amikor megkérdezték, hogy mit szeretnék tanulni harmadéven? Könnyes szemmel írtam alá az idei tanulmányi szerződésemet, mert arra számítottam, hogy lesz benne valami jó is... És nincs... Csak a német... Arra meg nem jut időm, mert parciális-parciális-parciális...
S egy kommentet bemásolnék a végére tanulságként mindenkinek, aki a tanári pályát fontolgatja:
"wszabopeter: ez azért van, mert ezek a tanárok a tekintélyüket nem a tudásukkal, vagy a széleskörű tájékozottságukkal, vagy szakmai hírnevükkel, netán tudományos munkásságukkal alapozzák meg, hanem azzal, hogy szemétkednek a diákkal, és mindegyre kell éreztessék, hogy ki a főnök"
S egy kommentet bemásolnék a végére tanulságként mindenkinek, aki a tanári pályát fontolgatja:
"wszabopeter: ez azért van, mert ezek a tanárok a tekintélyüket nem a tudásukkal, vagy a széleskörű tájékozottságukkal, vagy szakmai hírnevükkel, netán tudományos munkásságukkal alapozzák meg, hanem azzal, hogy szemétkednek a diákkal, és mindegyre kell éreztessék, hogy ki a főnök"

